Hogy behúzzon egy péniszet a szamárba

Játszik velünk a nyelv

A mi végett a kalendáriumot szüntelen a kezükben kellett tartani. Ennek a tudománynak saját irodalma volt, élén a hirhedett Tabernaemontanus műkertészszel és tudóssal, a ki egy millió forint ára tulipánnak és szegfünek volt ura s hajókat járatott Európa, Amerika és Anteater pénisz között növények szállítása végett.

miért nem kelt fel a pénisz

Az ilyen dolgokat aztán üdvösségesebb dolog volt olvasni a fiatal hajadonoknak, mint az újabb időkbeli mendemondákat és hivalkodásokat. S ha pedig szerelemről, vagy ellenszenvről kellett nekik valamit megtudni: ezen bölcs iratokból bőségesen megtudhatták, hogy a fügefa és a ruta szeretik egymást, azért szokás rutát ültetni a fügefa mellé, a mi viszont a békákat, a füge hogy behúzzon egy péniszet a szamárba elkergeti; a spárga szereti a nádat; a rozmaring a zsályát, ezért, a ki rozmaringot akar ültetni, annak elébb zsályával kell megdörzsölni a kezét, hogy rászája megéledjen; a narancs szereti a cyprust; a szőlő a cseresnyefát; a liliom szeret a rózsa mellett, de a foghagyma mellett is, a mi az ő dolga; ellenben vannak növények, a mik egymást gyűlölik, ki nem állhatják: ha a nemes anthorát a vad napellus közelébe ültetik, minden ápolás daczára elszárad, elfonynyad; a cicuta és az angelica elpusztítja egymást; a szőlő ellensége a káposztának; a mi annyira megy, hogy ha egy ember bortól megszédült, ha káposztát eszik rá, kijózanul tőle, ha pedig a fazékban fövő káposztára bort locsintanak, a káposzta soha se fő meg puhára.

Sokkal üdvösségesebb volt ilyen szerelmes történeteket hogy behúzzon egy péniszet a szamárba az ártatlan hajadonoknak, hogysem mint olyanokat, melyek férfiak és nők között történnek, a miket ha igazán megtörténtek is, jobb elhallgatni, mint kipublikálni; mert vagy megborzad tőlük a szemérmes olvasó, vagy pedig ellenben kedve támad neki azokhoz hasonlót cselekedni.

A szép Mikhál pedig mind ezen tudományokat nem csak erős észbeli tehetséggel, de valódi kedvvel is tanulta; ebben péniszek érintik gyönyörűséget, hivatást és hasznot. Könyvei, gazdasága, virágai mulattatták s jövedelmet hoztak, a mi nem megvetendő: ha meggondoljuk, hogy azon időkben egy lúdnak az ára volt egy dénár, egy tinóé három magyar forint, egy paragone-tulipán hagymáért pedig senki sem sajnált tíz koronás tallért.

És a mi a legnagyobb haszon volt: a virágok és könyvek elvonták a leányt a világi hivalkodástól. S ebben feküdt a nagytiszteletű úr rendszerének alapja. Mikor el kellett távoznia hazulról leczkékre: elővette a grammatikát, a lexicont, meg a foliánsokat; feladott belőlük Mikhálnak könyvnélkül megtanulásra annyit, a mennyi elég volt arra, hogy azt az időt teljesen lefoglalja, a mit a professornak a lycaeumban kellett tölteni s azzal bezárta a ház ajtaját s zsebébe tette a kulcsot.

Mikor aztán hazajött, akkor kikérdezte a feladott leczkét pontosan. S ez csalhatatlan ellenőr.

A párizsi kollégák egymással versengve dicsérték a barátom invenciózus franciaságát, aki csak szerényen pislogott, mert nem akarta elárulni, hogy hozott anyagból dolgozott. A szólások, közmondások, képszerű kifejezések állítólag az ősi bölcsesség szikrái igniculiamint ez az első magyar szólásgyűjteményben olvasható Baranyai Decsi Adagiorum,egyben úgymond "a magyarság virágai". Lehet, bár a nyelvek "nemzeti karaktere" helyett én inkább arról tudnék beszélni, hogy mennyire hasonlítanak egymásra, talán mert az emberi gondolkodásnak ugyanabból a kosarából szemezgetnek. Egy amerikai nyelvtudós, Edward Sapir egyszer azt mondta, hogy a nyelvek variációk ugyanarra a hatalmas zenei témára - az emberi nyelvre.

Cseléd, gouvernante megcsalhatja a kérdezősködőt, de a folians nem csalja meg. Az rávall a leányra, hogy ott volt-e a szeme a könyvben az egész idő alatt, vagy másutt kalandozott? Ennélfogva a szép Mikhál rengeteg sok tudományt összegyűjtött. A házból csak ünnepnapokon szokott kijárni és csupán a templomba, rendesen atyja oldalánál.

  1. B | Régi magyar szólások és közmondások | Kézikönyvtár
  2. MÓRICZ ZSIGMOND: ÉLETEM REGÉNYE

Olyankor kávébarna ruhát viselt, állig érő gallérral, a ruha ujjai egész a körmehegyéig értek, ővén nem volt semmi boglár, mint a hogy más leányok fel szokták azt cziczomázni. A pártája is egészen fekete volt, s arra hosszú fátyol volt terítve, mely elől egész arczát körülfogta, hátul pedig termetét annyira betakarta, hogy a hosszan leeresztett két hajfonatból még annyi se lássék ki, valjon szőke-e az, vagy gesztenyeszínű? A szemeinek sem volt szabad elárulni, valjon kékek-e vagy feketék?

Hanem éneklés alatt szépen a zsoltárba nézve, a lesütött szempillák alá kelle rejtőzni azoknak, prédikáczió alatt pedig a lelkészre szegezve maradni, a mikor férfi a szeme közé nem nézhetett; úgy levén bölcsen elintézve, hogy a férfiak is külön padosztályban üljenek, a nők is külön; még pedig a az ember nem képes elpusztulni az erekciót a nők háta mögött.

A diákok pedig olyan magasan ültek a chorusban, hogy annak a szélétől épen sehova se láthattak, mint csupán a zsoltárt jelező táblára. Lakodalomba, torba, mulatságba soha sem hordta a nagytiszteletű úr a szép Mikhált.

Játszik velünk a nyelv

A canonok tiltják a pap leányának a tánczot. De más leányokkal sem engedte barátkozni, mint a kik csak haszontalanságokat fecsegnek. A háza is ahhoz való volt, hogy minden csábítási alkalmat elzárjon jó eleve. Mikhál szobájának ablakai mind az udvarra nyiltak, azt pedig két oldalról elzárta a szomszédok tűzfala; a negyedik oldalon nyitva volt az udvar a kert felé, de azt meg magas kőfal zárta el a világtól és az is szegekkel volt kiprémezve, s a fal és szegsor még nem volt elég: túl rajta a nagy piacztól, hol a diákok lapdázni szoktak, egy nagy pocséta árka választá el, melyről a kézsmárkiak azt állították, hogy ők abban pisztrángot termesztenek, de inkább hihető, hogy házaik természetes védelmére hagyták azt ott a város közepén s csak felhőszakadások alkalmával töltötte meg azt a patak pisztránggal, a mit a halastavakból lesodort.

Ilyenformán a szép Mikhál szive egy oly megerősített várnak volt tekinthető, melyet se fortélylyal, se erőhatalommal bevenni ellenségnek nem lehet. Elewadatic mikippen ronghaalaa vala megh az saarkan naghitizteletev vr vrvncnac minden bewlch practicait? Volt igen is egy kiválasztott kedvencze nagytiszteletű Frölich Dávid professor úrnak, s a ki e kitüntetésre egészen hogy behúzzon egy péniszet a szamárba is nevezhető.

Az ifjút Kaczenreiter Henriknek nevezték. A mi elég furcsa név. De azért miatta nem sok csufondároskodást kellett kiállani az azt viselő ifjúnak, mert hatalmas erős termete respectusban tartá a condiscipulusokat s a birkózás nemes vetélkedése soha sem volt iskoláinkban tiltva, sőt azt már Aristoteles is ajánlotta; s ebben nem is mérkőzhetett Kaczenreiterrel senki, csak épen hogy behúzzon egy péniszet a szamárba Kassáról feljött kálvinista magyar fiu, Kalondai Bálint; az még be tudta törni a derekát s egyedül birt megküzdeni vele, a mit nagyon szép volt elnézni, mikor együtt birkóztak a gyepen, összekapaszkodva s egymás vállára téve az állaikat.

Kaczenreiternek erősen szőke hosszú haja volt és serdülő vereses szakálla, Kalondainak pedig szénfekete haja, két oldalt csimbókokba gyógyszerek pénisz, és hegyesen kipödrött huszáros bajusza.

Hanem sajnos, hogy csak a testi birkózásnál birta a magyar legény letörni a szepesi fiút: a szellemi mérkőzésnél egészen elmaradt mögötte. Itt Kaczenreiter vetélytárs nélkül élt; első eminens volt mindig és mindenféle tudományból, míg Kalondai Bálint csak úgy a sereghajtók között kullogott. Ex moribus is nagy volt a két diák között a különbség.

  • Tíz megdöbbentő dolog, amit minden gazdinak tudnia kell | hu
  • Megmondom abból, hogy nem ismered fel, hogy adott helyzetben az eszed helyett a szívedre kellett volna hallgatnod, és fordítva.
  • Istvándi kisközség Szatmár vármegyében.

Kalondai Bálint nem utálta a bort és muzsikát; olyan emberekkel, mint a siléziai Simplicissimus, tartott barátságot, mely nevezett quidam földönfutó csavargó mestersége mellett «tárogató»-fuvással bolondította a világot; míg Kaczenreiter példánya volt a jóerkölcsű ifjaknak. Tíz éve, hogy idekerült Kézsmárkra, mint szegény tanuló fiu, azóta folyvást tisztességesen élt abból, a mit gyerekészszel tud valaki maga élelmére keresni.

Maga a papi pályára készült, tehát theologiát tanult; de a mellett nagytiszteletű Frölich Dávid úr házánál mint «physicus inas» szolgált a physicum museumában; ezért szerette őt is nagyon a professor úr s már messziről őt szánta a szép Mikhál számára élettársul. Kalondai Bálintnak az igaz, hogy nem is volt szüksége erre a nagy tudákosságra.

Neki gazdag özvegyasszony anyja volt Kassán, a kitől majd, ha felserdül, át fogja venni az ősi üzletet. Csupán azért küldték fel Kézsmárkra a lycæumba, hogy mégis ragadjon rá annyi, hogy ha majd egyszer meg találják választani Kassán főbirónak, legalább annyit tudjon diákul, a mennyit boldogult édes atyja tudott, a ki szintén viselte azt a díszes hivatalt s a ki a deliquensre ki tudta mondani a «capite plectetur»-t, vagy a «hárum páltzárum» kegyelmes itéletét s aztán tudott correspondálni a császári generálisokkal, mind kalamárisból, mind ágyúból.

The Project Gutenberg eBook, Szép Mikhál, by Mór Jókai

Ágyúból jobban, mint kalamárisból. Bálintnak tehát elég volt az, a mit ő magának tanult.

  • The Project Gutenberg eBook of Tündérkert by Zsigmond Móricz
  • Szaglássz meg és szeress!
  • Bírónak és falu bikájának minden szabad.

De a Henriknek bizony nappallá kellett tennie az éjszakát, hogy dicséretesen megállhassa azt az exament, mely megelőzte pappá felszenteltetését, a mi nagy celebritással végbe is ment, s Henrik ott is első és kitünő maradt. Meg is kapta mindjárt a nagy-létai ekklezsiát, a mi épen üresedésbe jött, természetesen azon üdvösen bevett föltétellel, hogy a néhai lelkész özvegynek engedett kegy-év alatt a fizetésre és a parochia teljes használatára nem tart számot.

TÜNDÉRKERT

Ez ünnepélyes napon nagytiszteletű Frölich Dávid úr az új lelkészt meghivta magához ebédre, melyre ugyanekkor a superintendens és az esperesek is hivatalosak voltak.

Ebéd végeztével a szép Mikhálnak is szabad volt az asztalnál megjelenni; egyrészt azért, hogy a mai felséges lakomáért, melyet ő készített, a superintendens úr dicsérete által a konyhatűztől pirosló arcza még pirosabbá tétessék, másrészt pedig, hogy ő is poharat koczczintson az ifjú lelkészszel, megnedvesítvén ajkait annyi borfélével, a mennyit egy szemérmes hajadon úrvacsorája alkalmával szokott szürcsölni.

Mikor aztán a vendégek eltávozának, s a szép Mikhál a szolgálókkal elszedeté az asztalt, nagy gonddal elrakván a szekrénybe a sávolyos abroszokat és kendőket, az ősi czintányérokat és mázos cseréptálakat pedig felrakván rendben a tálasra, a professor úr a végzett munka után odabenn marasztá leánykáját.

Fábián Attila: Alávetés es engedelmesség

Jó kedve volt a tudós úrnak: a szívderítő válogatott italoktól is, a vidám társalgástól is; meg még valami mástól is. Pipára gyújtott és füstölt. Pedig még a reverendát sem vetette le, s azon nem szabad megérzeni a dohányfüstnek. Pedig «nulla dies sine linea!

a férfiak megmutatják a nők péniszét

A leány engedelmeskedett szótlanul. A konyhában el volt végezve minden feladat: következett a tudomány. Leült és kezébe vette a tollat, a mit akkor kalamusnak neveztek. Nem jó volna, ha mindennap így volna: «qui amat vitam longam, amet mensam brevem».

milyen gyenge erekciót kezelnek

Irjad le könyvedbe és fordítsd le. Irjad le és mondjad, mi az?

A fejedelem nevetett, az ágy faragott bálványoszlopáról levett egy öreg tarsolyt, abból egy bokor kulcsot, melyet az imént hozott be a kolozsvári bíró, megmagyarázván, hogy a város ősi szokása, hogy e kulcsot nász alkalmával adja át a fejedelemnek, mert ez titkos utat nyit meg a fejedelemasszony lakosztályába s egyúttal az udvari folyosóra, nem-szeretem dolgok esetére. Egyet odaadott: — Eljössz? Az asszony tétovázva nézte. A fejedelem feltárta a nagy állószekrényt az ágy mellett, annak a hátát ajtóformán nyitni lehetett s mögötte lépcső volt. Az asszony rögtön megértette, hogy ez egy titkos kijárat a fejedelem hálószobájából s már tudta is, melyik ajtó nyílik e titkos lépcsőre az udvarról.

A leány hogy behúzzon egy péniszet a szamárba mondta magának: — «Kicsiny konyha teszi a házat nagygyá. Az étasztal a titkos tolvaj. Hát még az a sok ivás! Hogy mondanád ezt magyarul? Egy lelkész lőn felszentelve — s egy leányzó lőn megkérve. A szép Mikhál arczáról egyszerre eltünt a pirosság.

A tudós úr nagy füstöt támasztott maga körül s a füstfellegből bölcs mondatokat olvasott elő.

a katonáknak merevedése van

Van szerelme, van jó erkölcse és van dolga.

Fontos információk